Faanyagvédelemről

A felsorolt címek alatt rövid ismertetők találhatók a (szak)felhasználókat érintő és leggyakrabban feltett kérdésekről.

	Milyen gomba és rovarkárosítók fordulnak elő leggyakrabban a beépített faanyagon? Minden az épületekbe beépített faanyagot, mint valamennyi építési anyagot, különféle károsító hatások érik. A nedvesség és változása - amely adódhat csapadékvíz és páralecsapódásból - a hőmérséklet ingadozása, a nap káros sugarainak hatása, valamint egyéb külső hatások mind-mind csökkentik a faanyag élettartamát. Ezen fizikai hatások mellett sokkal jelentősebbek a biotikus (gomba, rovar) kártevők, amelyek néhány hónap, év alatt tökre tehetik azt a faszerkezetet is, amelyet száz évnél is hosszabb élettartamra szántak. Képekkel illusztrálva megtekintheti legfontosabb farontó gombák és rovarok élettanát, szakszerű leírását, amelyek épületekbe beépített faanyagot károsítják. bővebben (pdf) >>
	Változások a faszerkezetek tűz- és faanyagvédelmében (Fatáj ONLINE 2008/9) Az elmúlt időszak jogszabályváltozásai jelentős hatással vannak a faépítészetre. Ezek a változások érintik a tervezőket, az ácsokat, faszerkezet- és készházépítőket, faanyagvédőszer-forgalmazókat, faanyagvédelmi kivitelezőket, valamint a fatelepeket, amelyek védőkezelt (áztatott) faanyagot forgalmaznak. Gyakorlatilag mindenkit, aki ezzel a területtel kapcsolatban van. A legnagyobb hatást a hatályba lépett új Településrendezési Szabályzat (ismertebb nevén OTÉK) és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) gyakorolta. bővebben (pdf) >>
	Milyen előírásokat kell betartaniuk és milyen dokumentumokkal kell rendelkezniük a faanyagvédőszer felhasználóknak? Az alábbiakban elsősorban fatelepen faanyagvédelmi kezelést (áztatást) végzők szakfelhasználók számára szeretnénk segítséget nyújtani, hogy ellenőrzések során teljes mértékben megfeleljenek a hatósági előírásoknak. bővebben >>
	Segédlet a szakfelhasználóknak az ÁNTSZ bejelentéshez A 44/2000 (XII.27) EüM "A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, ill. tevékenységek részletes szabályairól" c. rendelet 9.§ előírja, hogy valamennyi ez előbbi törvény által veszélyesnek minősített készítménnyel végzett tevékenységet, a tevékenység megkezdése előtt, a helyi ÁNTSZ-nek be kell jelenteni. Ezen kötelezettség alá esnek a faanyagvédőszerek, így Lignotol készítmények is. Eben nyújtunk segítséget a védőszerinket felhasználó fatelepeknek és szakfelhasználóinknak. bővebben >>
	Az Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) vagy Alkalmazástechnikai Bizonyítványa (ATB) szerepe a védőszereknél A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelete előírja, hogy valamennyi építési célú anyagról Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatot kell kiadni. A festékek és a faanyagvédőszerek kikerültek a kötelező minősítésű EU-s építőanyag listából. Tehát egyszerű építési vegyi anyagoknak tekinthetők. Az ÉMI ennek értelmében már az új védőszerre nem Építőipari Műszaki Engedélyt (ÉME-t), hanem Alkalmazástechnikai Bizonyítványt (ATB-t) állít ki. Mindkét dokumentum tartalma gyakorlatilag ugyanaz, de jogi státusa már nem. A korábban kiállított ÉMÉ-k továbbra is érvényesek. Ebből adóadóan a faanyagvédőszerekről Szállítói Megfelelőségi Igazolás kiadható ki, de nem kötelező. bővebben >>
	Faanyagvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályok A faanyagvédelemmel foglakozó és a faanyagvédőszert felhasználó vállalkozásokat érintő legfontosabb jogszabályok találhatók meg a gyűjteményben. bővebben >>
	Segédtáblázat a fűrészáru felületének meghatározásához A táblázat segítségével egyszerűen meghatározható a faanyagvédőszerrel kezelendő szokványos keresztmetszetű fűrészárú és épületfa választékok felülete. bővebben >>
	Mennyi ideig kell áztatni a védőszeroldatban a faanyagot? Az kell szem előtt tartani, hogy az előírt hatóanyagnak a faanyag felületére kell kerülnie. Ez csak akkor teljesül, ha a faanyagnak felveszi az előírt oldatmennyiséget. Az ázatási idő alatt, hogy mennyi oldatot vesz fel a faanyag, ez számos tényezőtől függvénye. bővebben >>
	Mennyi ideig nyújtanak védelmet a faanyagvédőszerek a gombák és a rovarok támadásával szemben? A faanyagvédőszer azonban nem csodaszer! Nem tesz mást, mint a faanyag élettartamát meghosszabbítja. Tapasztalati adatok azt mutatják, hogy általában áztatással 1,5-3 szoros, telítéssel 3-8 szoros élettartam növekedést lehet elérni az azonos környezetbe lévő kezeletlen faanyaghoz képest. A faanyagvédelemben az adott veszélyeztetettségi osztálynak megfelelően választjuk meg a védőszert, a felhordott mennyiséget és a technológiát. bővebben >>
	Hogyan lehet kimutatni a fa felületen a Lignotol faanyagvédőszereket? Csak néhány hatóanyagot lehet kimutatni a színpróbával a faanyag felületén, ezek közül is a legismertebb a bórsav kimutatása. A színpróbával nem lehet pontosan kimutatni a hatóanyag mennyiséget, legfeljebb a szín intenzitásából lehet következtetni. A cikk a kimutatáshoz nyújt betekintést. bővebben >>
	A Lignotol B folyékony, Lignotol QCB és Lignotol QBM oldatok koncentrációjának meghatározása areométerrel Az áztatásnál minőssége szempontjából döntő tényező a védőszeroldatok koncentrációjának betartása és a koncentráció pontos ismerete. Sokféle módon meg lehet határozni a védőszeroldatok koncentrációját. Ezek közül a Lignotol védőszereknél bárki által használható areométeres koncentrációmérés menetét mutatjuk be. bővebben >>
	Tiltott faanyagvédőszer hatóanyagok Magyarországon és az EU-ban A biocid rendelet meghatározta, hogy mely biocidok (hatóanyagok) használhatók a faanyagvédőszerekben. Ennek értelmében ma már kizárólag csak a biocidlistán található hatóanyagokat (kb. 40 biocidot) tartalmazó faanyagvédőszert lehet csak forgalomba hozni és a készítményre ráírni, hogy faanyagvédőszer! Ennek hatására már eltűntek a forgalomból a króm tartalmú, rákkeltő hatású védőszerek (Tetol RKB, Mykotox B), és még számos közismert védőszert is ki kellett vonni a forgalomból. bővebben >>
	Hogyan kell kialakítani az áztatókádat, hogy a környezetbe ne kerüljön védőszer? A megelőző faanyagvédelem estén védőszereket leggyakrabban termelékenység és a hatékonyság miatt áztatással viszik fel. Az áztatási technológia pontenciálisan az egyik legnagyobb környezetszennyező forrása lehet. A cikk gyakorlati tanácsokat arról, hogy lehet elkerülni, hogy a környezetbe egyáltalán ne kerüljön a védőszer. bővebben >>
	Faanyagok és faanyagvédelem az építőiparban c. könyv ismertetője Eltelt negyven év az utolsó, csak faanyagvédelemmel foglalkozó könyv, az " Gyarmati Béla, Igmándy Zoltán, Pagony Hubert (1975): "Faanyagvédelem" című könyv megjelenése-, és csaknem harminc, az utolsó kiadása óta. Olyan hiánypótló munka, amely egyaránt szól az erdészeknek, a faszerkezeteket tervezőknek, gyártóknak, az épületfát előállítóknak és forgalmazóknak, valamint a faanyagvédelemmel hivatásszerűen foglalkozóknak és a védőszer kereskedőknek, vagyis - szerényen - mindenkinek. Ez a könyv, amely az FVM Erdészeti Főosztálya támogatásával, a Pilisi Parkerdő Rt. szervezésében jelent meg, gyakorlati kézikönyvnek készült. bővebben >>
	Faanyagvédelmi kezelések környezetvédelmi előírásai (Magyar Asztalos és Faipar 2007/4) Nehéz lenne összeszámolni, hogy csak az elmúlt tíz évben hány új környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabály látott napvilágot. Arról már nem is beszélve, hogy ezeket a jogszabályokat sokféleképpen lehet értelmezni. A cikk gyakorlati teendők oldaláról röviden összefoglalja a faanyagvédelmi kezelések során követendő legfontosabb környezetvédelemi előírásokat, teendőket. bővebben (pdf) >>
	Faanyagvédőszerek biztonságtechnikája (2008. április 19-én, a VII. Faanyagvédelmi Konferencián, Dobogókőn elhangzott előadás anyaga) A konferencián "a fenti címmel elhangzott előadás minden felhasználót, forgalmazót és szakértőt érintő előírásokba jogszabályokról ad összefoglalót, különös tekintettel a kémiai biztonság, a környezetvédelem és a biocidok használatára. bővebben (doc) >> | bővebben (ppt) >>
	Faanyagvédelem az európai normák szerint (Magyar Asztalos és Faipar 2007/3, Mestergerenda melléklet) Az európai uniós csatlakozás gyökeresen megváltoztatta a faanyagvédelmet is. Több tucat kötelező érvényű jogszabály született, amelyet nem lehet már egy kézlegyintéssel elintézni, mondván, ha jó volt így harminc évig, akkor miért nem jó továbbra is így. Még ma is az ácsok egy jelentős része ezzel a kérdéssel csak annyit kíván foglakozni, hogy ha a megrendelő nagyon ragaszkodik hozzá, akkor lekenik a tetőt valamiféle "sárga méreggel" vagy egy kádban "tetolozzák" és az ügy részükről be is van fejezve. Pedig abban a pillanatban, hogy ecsetet fognak a kezükbe számos jogszabálynak kell megfelelniük. bővebben (pdf) >>