|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
A Comport kiemelt partnere az
EU DOMAIN
|
| A Lignotol termékekről információ, faanyagvédelmi szakértői munka, szaktanácsadás: 30 / 237-7171 telefonon |
|
| , megtekintheti legfontosabb gombák és rovarok szakszerű leírását, amelyek épületekbe beépített faanyagot károsítják |
|
A termékeinkkel, valamint a faanyagok tűz, gomba és rovar elleni védelmével kapcsolatban kérdéseket tehet fel. A kérdésire faanyagvédelmi szakértőnk gyorsan és készséggel válaszol |
|
|
|
Kérdések és válaszok
Mondja el a véleményét a honlapunkról, a termékeinkről és a szolgáltatásainkról. Tegyen fel kérdéseket a faanyag- és tűzvédelemről.
A kérdésire Dr. király Béla faanyagvédelmi szakértőnk készséggel válaszol.
Ha fényképet is mellékel kémem a kiray@lignokem.hu e-mail címre küldje!
Tisztelt Dr. Király Béla Úr
Lakásunkban beltéri burkolat elemként (tehát száraz meleg helyen) régi faanyagból készített elemeket szeretnék alkalmazni. A faanyag több mint 100 éves, vakpadló volt egy pesti bérház 4. emeletén. A deszkákat drótkefével "antikoltam" ezáltal a lazább részeket is eltávolítottam. A faanyagot melegítéssel (80 fok) szeretném "rovartalanítani". Utána pedig Lignotol QBM-mel kezelném. Kérdésem az, hogy lehet-e lignotolt szinezni, és mivel, mert pácolni szerettem volna eredetileg, de a védőszer miatt nem tudom, hogy lehet-e. A kezelés, színezés után oldószeres vékonylazúrral fedném a deszkákat.
Tehát lehet-e és mivel színezni a Lignotolt, vagy pedig utána pácolni?
Tisztelettel:
Lettner Zsolt |
|
 |
|
 |
Házunk belső fagerendázatát 1976-ban festettük le Xyladecor favédő szerrel. Akkoriban lehetett arról hallani, hogy ez a szer rákkeltő hatású. Lehet ennek még most is káros hatása?
Válaszát előre is köszönöm.
Kolozsváry Ernőné |
| Válasz: |
Kedves Kolozsváry Ernőné!
Erről a kérdésről már többször írtam. Kérem, nézze meg a honlapunkon kérdések-válaszok részben korábbi bejegyzést is. Különösen Kiss Györgynének adott 331-es válaszomat. Ugyanezt tudnám Önnek is leírni.
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
|
Tisztelt Uram!
Az ön által ajánlott QBM nevezetű vegyszert megrendeltem, de szeretném megtudni milyen %-ú arányban érdemes bekevernem, hogy megfelelő töménységű legyen, és a felhordás ecsettel vagy hengerrel hatékonyabb-e? És még egy kérdés. Hányszor kell átkennem a tetőszerkezet faanyagát? Elég egyszer vastagabban vagy kétszer vékonyabb rétegben? Segitségét megköszönve maradok tisztelettel:
Újvári Tamás |
| Válasz: |
Tisztelt Újvári Tamás!
10%-os oldatból kétszer kell lekenni a szerkezetet, ahol láthatóan megtámadta a rovar ott háromszor. Bármivel felhordatja az oldatot. Nincs nagy különbség a hatékonyságban.
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
|
Üdvözletem Uram!
Segitségre lenne szükségem! Melléképületünk fagerendákkal áthidalt födémű. A gerenda közökre merőlegesen ráfogatott zsaludeszkák kerültek.(Nem minden deszka szélezett, részenként faháncs van rajta.) Nemrég percegő, rágó hangokat hallottunk. A háncsréteg lefejtése után porszerű fahulladékot és élő lárvákat(?) találtunk, melyről nem túl jó minőségű képet készitettem amit mellékelek is.
Kérdésem a következő.
1. Milyen kárositóval állunk szemben?
2.A meglévő födémgerendákba ill. szarufákba is átterjedhet a fertőzés?
3.Mivel csak a háncsmaradványok alatt találtam lárvákat, ha lekaparom ezeket és kezelem valamilyen vegyszerrel megszűnik a fertőzés?
4.Alulról lambéria boritást terveztünk. Ha megszüntetjük a problémát és lambériázásra kerül sor, kell-e védenem valami vegyszerrel magát a lambériát, és ha igen mindkét oldalát?
Segitségét és türelmét a sok kérdésem miatt, előre is megköszönve maradok tisztelettel:
Újvári Tamás
|
| Válasz: |
Tisztelt Újvári Tamás!
A kérdései sorban:
1. Milyen károsítóval állunk szemben?
Pontosat a csak képek alapján tudok mondani, de 90% valószínűséggel házicincér.
Olvassa el honlapunkon a faanyagvédelemről szóló írások közt található „Milyen gomba és rovarkárosítók fordulnak elő leggyakrabban a beépített faanyagon?” című cikket is.
2.A meglévő födémgerendákba ill. szarufákba is átterjedhet a fertőzés?
Igen
3.Mivel csak a háncsmaradványok alatt találtam lárvákat, ha lekaparom ezeket és kezelem valamilyen vegyszerrel megszűnik a fertőzés?
Itt is igen a válasz, de megfelelő védőszert kell alkalmaznia (Pl. Linotol QBM-et). Nemcsak a károsodott anyagot kell kezelnie, hanem a teljes tetőszerkezete is.
4.Alulról lambéria borítást terveztünk. Ha megszüntetjük a problémát és lambériázásra kerül sor, kell-e védenem valami vegyszerrel magát a lambériát, és ha igen mindkét oldalát?
Igen célszerű, elsősorban a lambéria hátsó oldalát szükséges kezelni.
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
|
| Tisztelt Uram! Van nekem (még) egy gyönyörű padom, nyárfából faragták 1995-ben. Sajnos azóta valamilyen gomba megtámadta az egyik oldalát. Szemem láttára megy tönkre, szeretném megmenteni. Mellékelek fotókat, hátha tudna segíteni. segítségét köszönve:Régi László |
| Válasz: |
Tisztelt Régi László!
Az Ön faragott padját barna korhadás támat meg. Sajnos csak kis rész látszik a termőtestből, de valószínűleg valamilyen lemezes gombától eredeztethető a korhadás. Nem látszik pontosan, hogy hol van a pad, de azt gyanítom, hogy kint vagy olyan helyen van, ahol időnként csapó eső, erős pára éri. Jól látható a bütün a kockás törés, amelyet a nedvesség okozott. A víz behatolt a repedések mentén, amely így ideális környezetet teremtett a gombának. Ráadásul a nyár egyébként sem egy tartós fafaj.
Barna korhadás
Vörös, reves, vagy destrukciós korhadásnak is nevezik, elsősorban a faanyag hollocellulóz (cellulóz, fapoliózok) összetevőjét bontja le. A visszamaradó lignin a lejátszódó reakciók hatására sötétbarna, vöröses színt vesz fel. A károsodott faanyagban hosszanti és harántrepedések keletkeznek. A folyamat végén a faanyag teljesen apró, porszerű anyaggá esik szét. A képen egy tipikus, kockás törésű barna korhadás látható.
Olvassa el honlapunkon a faanyagvédelemről szóló írások közt található „Milyen gomba és rovarkárosítók fordulnak elő leggyakrabban a beépített faanyagon?” című cikket is.
Sajnos, ami elpusztult azzal nem lehet sokat tenni, de a megmaradt részt meg lehet menteni, azaz jelentősem meglehet hosszabbítani a pad az élettartamát. Amit lehet tenni, hogy alaposan több rétegben védőszerrel be kell kenni a padot. A bütüt úgy kell kezelni, hogy az egyik végére kell állítani a padot és felülőrül jól el kell áztatni, hogy a védőszer behatoljon a repedésekbe.
A száradás után, ahol a végén kiesett egy kocka, vagy nagyon meghasadt, ott idegen fadarabbal kell pótolni a hiányt. Nagyon sokat segítene, hogy a repedéseket valamilyen a tömítőanyaggal (még az enyves glett is sokat érne vagy műfa, esetleg valami hasonló kellene) amivel minimálisra lehetne csökkenteni a víz behatolását. Ez után valamilyen lenolajjal, vagy faolajjal kellene lekenni a padot, amely lepergeti a vizet.
Milyen védőszert használjon? Pl. a mi általun forgalmazott Lignotol QBM megfelelne, ráadásul nem is drága. 15%-os oldatot kellene alkalmazni. A védőszer részletes felhasználási útmutatója a honlapról letölthető műszaki adatlapon található.
Mivel Ön Hollókőn lakik, nem biztos, hogy ezt be tudja szerezni ráadásul csak kb. 1-2 kg kellene. Ha valaki Pesten jár, a Larex Kft-nél kaphat ilyet. Ha a környéken van valahol festékbolt, akkor ott is vásárolhat hasonlót. Tiszán só alapú készítmények (pl. Tetol FB) nem megfelelő. Lényeges, hogy a készítményre legyen ráírva, hogy gombák ellen használható.
Remélem, még sokáig használhatja kedvenc padját.
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
|
Tisztelt Szakértő Úr!
Kérem adjon tanácsot, hogyan lehet marha legelő villanypásztor, illetve kerítés keményfa oszlopait telepítés előtt megvédeni, különös tekintettel a földbe kerülő részre. Válaszát köszönöm előre is. Tisztelettel: Fehér István Kazincbarcika |
| Válasz: |
Tisztelt Fehér István!
Ha még nem vásárolta meg az oszlopokat, akkor lehetőleg akác oszlopokat vegyen, mert ennek a fafajnak a legnagyobb a természetes tartóssága.
A legfontosabb dolog, hogy le kell kérgezni az oszlopokat, mert a kéreg alatt először a farontó rovarok, a kérgezett faanyag előbb támadja meg a gomba is. A kérgezést még frissen célszerű elvégezni, mert ilyenkor még könnyen kérgezhető a fa. Ügyelni kell rá, hogy nemcsak a kérget, hanem a kéreg alatti háncsot, a beteg részeket is el kell távolítani. Ezt követően hagyni kell, hogy az oszlop kiszáradjon, ahol meg akar repedni, az repedjen meg és ne később következzen be a repedés. Ez pl. az akácnál azért fontos, mert lezáródnak a sejtek közi kapuk (tiliszek), és ezt követően már nagyon nehezen veszi fel a fa vizet és így csökken a gombakárosodás veszélye.
A hagyományos módszerek a tő egyenkénti megégetése, forró bitumenbe mártása stb. eléggé munkaigényesek, főleg, ha belegondolunk egy legelő körbekerítéséhez sok oszlopra van szükség és eléggé sűrűn is kell rakni, mert belóg a drót. Tehát marad a kémiai védelem.
Sajnos Az EU előírások miatt nem lehet fogalomba hozni, kimondottan földbe helyezett oszlopok számára kifejlesztett védőszereket. Ezeket a készítményeket rákkeltőknek nyilvánították. Tehát a jelenleg forgalomba vevők közül lehet választani.
Javaslom, hogy Lignoltol QBM 10-15 %-os oldatában áztassa az oszlopokat legalább negyed óráig, mert ezzel is jelentősen (kb. 30-50%-kal) növelheti az élettartamúkat. Az ecsetelés is szóba jöhet, de az nem annyira hatékony és a tőnél legalább 3 rétegben kell elvégezni. Tehát munkaigényes. kb. 50 g koncentrátumot számítson 1 m2 oszlopfelületre.
Erről a kérdésről már többször írtam. Kérem, nézze meg a honlapunkon kérdések-válaszok részben korábbi bejegyzést is. Pl. a 85, 185 kérdések.
A védőszer részletes felhasználási útmutatója a honlapról letölthető műszaki adatlapon található.
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
|
Tisztelt Ügyfélszolgálat!
Az iránt érdeklődnék, hogy gyalult pallók közé szuvasak is kerültek és azok átkerülve, szinte mindegyikbe egy kicsit beleették magukat. Meg lehet-e menteni ezt a faanyagot?
Köszönöm a választ.
Üdv.Baross Gábor |
| Válasz: |
Tisztelt Baross Gábor!
Ha ezek fenyő pallók, akkor nagy valószínűséggel a házicincér a károsító, mert az esetek többségében ez a rovar tehető felelőssé. Olvassa el honlapunkon a faanyagvédelemről szóló írások közt található „Milyen gomba és rovarkárosítók fordulnak elő leggyakrabban a beépített faanyagon?” című cikket is.
Természetesen meg lehet menteni a faanyagot, pl. legalább két órás (de minél hossza annál jobb) 15 %-os Lignoltol QBM oldatban történő áztatással. Ha ez nem megoldató, akkor legalább 3-szor alaposan be kell ecsetelni a faanyagot. Akkor hatékonyabb lesz a kezelés, ha a károsodott helyeken kitisztítja a rovarok járatait, hogy minél jobban behatoljon a védőszer.
A védőszer részletes felhasználási útmutatója a honlapról letölthető műszaki adatlapon található.
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
|
Tisztelt Dr Király Béla!
Újonnan épülő családi házamban fafödémet szeretnék, látszó fagerendával és a gerendák közötti hajópadló burkolattal.
Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a beépítés előtt a faanyagokat, mint a gerenda és a hajópadló, milyen favédőszerrel (gomba-, penész- és tűzellen) célszerű kezelni, ami nem káros az egészségre, valamint a látszó felületen nem befolyásolja később a megfelelő szín kialakítását.
Köszönettel:
Kerekes Csaba |
| Válasz: |
Tisztelt Kerekes Csaba!
Mindenképpen tanácsolom, hogy faanyagvédőszerrel kezelje a beépítendő anyagot, mert sok későbbi bosszúságtól óvja meg magát. Pl. a Lignoltol QBM megfelelő erre célra.
A Lignoltol QBM fát enyhén sárga színezi. Inkább az mondható el róla, hogy olyan lesz a fenyő faanyag mint, amikor napra tesszük az anyagot és idővel sárgás lesz a színe. A sárga szín, később fény hatására jelentősen csökken. A festékek, lazúrok befogják és a védőszer nem képez a festék alatt réteget, hanem beszívódik a fába. Ez nem befolyásolja a későbbi lazúr színét. Menjen a honlapunk főoldalán található képgalériára és ott a minták között, megtalálja a minta felületeket. Kattintson a képre és akkor nagyítva is megjelenik. Sajnos a fénykép nem tökéletesen adja vissza a valódi szint.
A védőszer részletes felhasználási útmutatója a honlapról letölthető műszaki adatlapon található.
Látható részre tűz elleni védőszert nem tudok ajánlani. Ilyen esetben egyébként sem indokolják a tűzrendészeti előírások. Továbbá azzal kell számolni, hogy az Önnek megfelelő és hatékony(!) lakkszerű égéskésleltetők fajlagos ára eléri az 1000 Ft/m2-t, de emellett nem adnak gomba rovar elleni vételemet, amelyet előtte külön el kell végezni. Ne dőljön be a sószerű égéskésleltetőknek, mert ezek csak 7-10 rétegben adnak némi védelmet és utánuk semmivel sem kezelhetők a felületek, ugyanis a só rétegtől leválik a lazúr.
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
|
Tisztelt Dr Király Béla úr !
Én egy 7o- év feletti idősebb ember vagyok aki szereti fa faragással tőlteni az idejét na persze csak hobbi szinten. Sok faanyag tipussal volt már dolgom, de most két faanyaggal is igencsak megjártam, egy bükfával / ami nem volt gőzőlve ,/ elkezdtem faragni és este már éreztem ,hogy a májam felpüfedt , a szám ize kesernyés és borzasztóan roszz a közérzetem . Mindenre gondoltam csak a fára nem , másnap még rosszabul lettem, harmadik nap rájöttem ,hogy ezt csak a fa csinálhatja, valami tartósitó szerrel kezelhették és azt abba is hagytam kidobtam .Utána más fát is faragtam \"bükköt\" és semmi bajom nem lett kérdeztem ugymond faipari \"szakembereket\" ki ezt mondott ki azt senki konkrét válasz nem tudott adni . Az egészségem negyjábó visszaált mikor egy ismerőstől kaptam körtefa palló darabot ,ahogy elkezdtem faragni kétnap után ismét rosszul lettem ugyanazok a jelenségek de ezzel nem akarom untatni önt. . A tanácsát szeretném kikérni, hogy hogyan lehetne közömbösiteni a tartósitószertől a fát , hogy tudjam tovább faragni ,vagy ez nem lehetséges ?? és egyáltalán milyen vegyianyaggal lehet ez kezelve mi lehet ennek az ellenszere ?? Bocsásson meg ha hosszúra sikeredett a levelem de amint irtam senkitől sem kaptam kielégitő választ. Ön profi szakértője a faanyagok tartósitásának , és kérem a segitségét és a tanácsát előre is köszönöm nagy tisztelettel Fetter István Balatonalmádiból. |
| Válasz: |
Tisztelt Fetter István!
Ön egy nagyon nehéz kérdést tett fel. Most is fejből ismerem kb. 50 faanyagvédőszer összetételét, de az Ön által leírt tünetekkel még nem találkoztam. Ahhoz, hogy mérgezés során ilyen tünetek lépjenek fel ahhoz, ismerve a hatóanyagok toxikológiai értékeit én úgy gondolom, hogy nagyságrendekkel nagyobb dózisra és hosszabb expozíciós időre (az az idő, amely alatt ki van téve egy hatásnak) van szükség. Ha nem valamiféle Afrikából, Ázsiából származó faanyagról van szó, ahol még ma is az EU-ban betiltott szereket használnak, akkor ez nem valószínű. Ma az Eu-ban olyan hatóanyagokat lehet használni, amelyet az EU által felhatalmazott vizsgáló intézmények több éves, rendkívül komoly, hosszantartó vizsgálattal hosszabb távon is biztonságosak ítéltek. Talán mond valamit az, hogy az egyetemen a 70-es években kb. 150 hatóanyagot kellet megtanulnunk, ebből az EU mindössze 6 db-ot hagyott meg. Számos hatóanyag a növényvédelemből került át, tehát van olyan faanyagvédőszer hatóanyag, amelyet egyaránt használnak paprikánál, vagy cukorrépánál stb.
Ha valóban védőszert szeretne eltávolítani (semlegesíteni), akkor tudni kellene az védőszer hatóanyagának a nevét. E nélkül nem megy. Hatóanyag kimutatása rendkívül drága időigénye analitikai folyamat. Egyébként úgy lehet legegyszerűbben eltávolítani, ha a faragandó faanyag külső felét megfaragja, megcsiszolja és a forgácsot minél előbb eltávolítja. Egyes hatóanyagok (egy része) vízzel ki is oldható, és kb. 2 órás áztatással már jelentős részük el lehet távolítani anélkül, hogy a faanyag nagyon átnedvesedne. Természetesen ezekhez a műveletekhez védőfelszedést, kesztyűt, porálarcot kellene felvenni.
Gondoljuk végig logikusan az egészet. Minimális annak a valószínűsége, hogy faanyagvédőszer okozná Önnél ezt a problémát. Keményfa esetén az a védőszer, amely ecseteléses felvitel estén oldal irányában 1mm mélyen behatol az már kivallónak mondható (valójában ez 0,2-0,5 mm). Gépi telítésnél ez nagyobb, amely nem valószínű. Ma Magyarországon használt valamennyi telítő anyag valójában zöldre színezi a faanyagot. Egyébként is a külső réteget faragásnál gyorsan el is távolítják.
„A foglakozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről s az általunk okozott egészségkárosodások megszüntetéséről" szóló 26/2000 (IX.30.) EüM rendelet a bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporokat, illetőleg keményfaporokat tartalmazó faporokat rákkeltő kategóriába helyezte. Ez elsősorban azokat faipari üzemeket érint, valamint olyan asztalos vállalkozásokat, amely pl. faanyag csiszolásával foglakoznak. Azért nem kell kétségbe esni, mert ahhoz, hogy valaki ettől „rákot kapjon” sok éves (évtizedes) érintettség kell. Kétségtelen egyes faporoknak, ha azt belélegzik elég ingerlő hatása van szervezetre. Lehet, hogy allergiát is vált ki. Ha Ön csiszolja ezeket a faragványokat, mindenképpen javaslom, hogy vegyen fel pormaszkot.
Azt sem feledjük el, hogy az előbb leírtak „normális immunrendszerű” emberekre vonatkoznak. Vannak sajnos szép számban olyanok, akik bizonyos hétköznapi anyagokra, mint gumi, egyes tisztítószerek, rovarcsípés stb., rendkívül heves immunreakciót mutatnak. Ha ilyen fennáll, akkor szinte csak egy mód van kiküszöbölésre, nem szabad érintkezniük ezekkel.
Térjünk vissza az Ön problémájára. Bár én nem vagyok orvos, de úgy gondolom, ha valóban a követlen összefüggés van az Ön rosszulléte és a fafaragás között (azért ezt nem látom tejesen bizonyítottnak), hogy inkább a gőzöletlen bükk és egyéb faanyagok fapora, a vele való érintkezés válthat ki reakciókat, és nem valamilyen védőszer. Próbáljon védőfelszelést használni, ha ekkor is fennáll a rosszullét, akkor inkább mondjon le ezen fafajok faragásáról.
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
|
Tisztelt Dr. Királyi Béla
21 éve épült lakásunk nyílászáróit Xylamonnal festették be. Belül is. Ha jól emlékszem kültéri festésre ajánlották. Nem tudom megmondani, hogy miért engedtük beltérre használni. Új lakásunkban
5 évig nem telepedett meg a pók. Hagytuk magunkat jól megmérgezni ? Még élünk, de bizonyos egészségi problémáink ki tudja mitől vannak. A fenti termék milyen elváltozásokat, károsodásokat okozhatott a családomnak ?
Tisztelettel: Kiss Györgyné |
| Válasz: |
Kedves Kiss Györgyné!
A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Misztérium (korábban hozzájuk tarozott a faanyagvédőszerek engedélyezése)1989. évi 30.663 számú határozatban engedélyezte a Budalakk Étá-nak Xyladerkor gyártását forgalmazását. Ez a Xylamon már az engedély szerint is PCP mentes (pentaklór-fenol) volt. Nem tudom, akkor mit is alkalmaztak új hatóanyagként, de úgy tudom, hogy propikonozolt, amely az EU által ma is elfogadott hatóanyag, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ez a hatóanyagaggot ma is alkalmazzák a növényvédelemben. Ha dátum stimmel, akkor valószínűleg ez akkor már magyar gyártású védőszer volt és nem tartalmazott PCP. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen hatóanyagok néhány múlva maguktól is lebomlottak, akkor nincs mitől félnie.
De mi van aPCP-vel? Minden faanyagvédőszer elsősorban a felhordást végző személyre jelent kockázatot. A keze védőszertől szennyezett lesz, a pemetét beszívja, a szemébe, szájába jut stb. A PCP-nek volt azonban egy rossz tulajdonsága, a felületen idővel kikristályosodott és onnét leválva légtérbe került. Ezért régen is csak külső felületre ajánlották. Ezen általában a felület enyhe megcsiszolásával és egy PCP mentes réteg lehordásával lehetett segíteni. Egy ilyen átvont felület már nem jelent nagyobb kockázatot, mint esetleg egyes bútorai, amelyekből lehet, hogy formaldehid szabadul fel.
Sajnos csak rendkívül költséges eljárással lehet meghatározni, hogy az Önöknél felhordott Xylamon tartalmazott-e PCP-t.
A faanyagvédelemben leginkább petakófenolnátrium sóját alkalmaztak.
Petakófenol-nátrium veszélyessége (biztonsági kártya szerint):
Európai Unió szerinti osztályozás
Szimbólum: T+, N
R: 24/25-26-36/37/38-40-50/53
S: (1/2-)22-28-36/37-45-52-60-61
R40 azt jeleni: A rákkeltõ hatás KORLÁTOZOTT mértékben bizonyított.
Bár én nem vagyok toxikológus, de megírtam egy 200 oldalas egyetemi jegyzetet is „A kémiai faanyag- és tűzvédelem anyagai és keverékei” címmel, így elég sokat foglalkoztam toxikológiai témákkal is, de én szkeptikus vagyok a tekintetében, hogy egy lakásban PCP tartalmú lazúrral lekent ablaktól önmagában komoly egészségkárosodást lehet kapni. Inkább abban hiszek, hogy a sok a környezetükben lévő káros vegyi anyagnak együtt(!) hatása lehet az egészségünkre.
Általában az emberekben téves elképezések élnek a vegyi anyagokkal kapcsolatban. Pl. nézze meg a 271. kérésre adott választ is, amellyel sokan egyetértettek (pl. egy növényvédelmi szakmérnök is).
Nem tudom mennyi re tudtam megnyugtatni, vagy mennyire vannak kételyei…..
Üdvözlettel:
Király Béla
|
|
|
|
